Mi az, hogy "közös költség" ?
A közös költség a közös tulajdonba tartozó épületrész, épület berendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokat tartalmazza. A közös költség tartalmát általában két nagy csoportba sorolhatjuk, úgy mint üzemeltetési és felújítási költség. A közös költség havonta fizetendő összeg, mértékét általában az előző évi tényleges kiadások segítségével határozza meg a lakásszövetkezet.

Mi az üzemelési költség (vagy ingatlanhasználati díj)?
Az üzemeltetés elsősorban a közös tulajdonú ingatlanrészek (például lépcsőház, padlás) rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások ellátását és a velük kapcsolatos közüzemi díjak fizetését jelenti. Szükség szerint ide sorolhatók a házmesteri, házfelügyelői szolgáltatások megszervezése valamint a karbantartási költségek is. A karbantartás alatt az állagmegőrzést szolgáló olyan javítási, hibaelhárítási munkákat kell érteni, amelyek nem érik el a felújítás szintjét. A közös költség fogalmának részét képezik végezetül azok a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások is, amelyek a közös tulajdonú ingatlanrészekkel függnek össze. Ezek a kiadások a felújítástól elsősorban abban különböznek, hogy jellemzően az épület bővítésével, vagy új épület létesítésével járnak együtt.

Mi a felújítási költség?
A felújítás az üzemeltetési költségekhez képest az ingatlan egészére, vagy legalább egy főszerkezeti elemére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási, építés-szerelési munkákat jelöl, amelyek eredményeképpen az eredeti műszaki állapotot visszaállítják, vagy az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot megnövelik. (Jellemzően: pl. teljes tető víz szigetelése, homlokzat teljes felújítása vagy hőszigetelése, stb.)

Ha eladom a lakásom be kell jelentenem a lakásszövetkezetnél?
Amennyiben eladja a lakását, javasoljuk, hogy ezt a vevővel együtt jelentsék be a lakásszövetkezet irodájában. Ekkor közösen kérhetik az aktuális folyószámla kimutatást azaz a havi előírások és befizetések aktuális egyenlegét. Célszerű ha előre megegyeznek a tört havi előírás rendezésének módjáról, azaz eldöntik, hogy ki fizeti az utolsó teljes havi közös költséget mivel a közös költség csak teljes hónapra van meghatározva. A lakásszövetkezeti törvény értelmében a lakásszövetkezeti tag kérésére az igazgatóság köteles írásban nyilatkozni a költségtartozásról és annak összegéről, ha a tag a tulajdonában álló lakást értékesíteni szeretné. Ez biztonságot jelent a vevőnek és a lakásszövetkezetnek egyaránt. Előbbinek azért, mert így nem kell attól tartania, hogy nemcsak egy új otthont vásárolt magának, hanem többszázezer forintos költséghátralékot is, míg a lakásszövetkezetnek nem kell az eladó és a vevő esetleges vitája miatt elmaradó befizetésektől tartaniuk.

Hogyan fizethetek közös költséget?
Készpénzzel:
Személyesen a Lakásszövetkezet pénztárában kizárólag ügyfélfogadási időpontokban.
Csekken:
A befizetés történhet postai csekken is (ez a fizetési mód többlet költséggel jár).
Utalással:
Amennyiben lakossági folyószámlával rendelkezik úgy a legcélszerűbb megoldás és a legkényelmesebb csoportos beszedési megbízással kiegyenlíteni a havi közös költséget.
Természetesen eseti havi banki átutalással is fizethet.

Mi az "csoportos beszedés" és miért jó nekem?
Ha van Önnek un. lakossági folyószámlája az egyik banknál, igénybe veheti a csoportos beszedés előnyeit.
A csoportos beszedési megbízás olyan számlafizetési mód, amely során Önnek nem kell:
- sorba állnia a postán,
- megjegyeznie a fizetési határidőket,
- új csekket kérnie az elveszett helyett,
- időt szakítania az ügyintézésre,
hiszen felhatalmazása esetén a lakásszövetkezet kezdeményezi közös költségének összegének levonását a bankjánál vezetett folyószámlájáról.
Érdeklődjön bankjánál a további részletekről.

Hogyan tud csoportos beszedési megbízást megadni?
Személyesen a bankfiókban, de előtte a lakásszövetkezet irodájában érdeklődjön az Ön személyes "ügyfél azonosítójáról". (Ez a lakásszövetkezetnél működő nyilvántartó rendszerben alkalmazott épület - lakás kódból áll, pontos a formájáról érdeklődjön.)
Tehát ha a közös költséget csoportos beszedéssel szeretné kiegyenlíteni, ekkor kap egy ügyfél azonosítót. Ezek után fáradjon be folyószámla-vezető bankjába a lakásszövetkezetnél kapott adatokkal és személyi igazolványával együtt, ahol bizonyára segítségére lesznek a megbízás elintézésében.

Mi a tömbbiztosítás?
Az épületek un. tömbbiztosítással rendelkeznek, a közös tulajdonravonatkozik, a szövetkezet köti meg, általában a közösség döntése alapján (közgyűlés, küldöttgyűlés).
A lakásbiztosítás megkötése viszont minden tulajdonos "saját" döntése.

Kell bíztosítást kötni a lakásomra?
A fentiek alapján az épületek un. tömbbiztosítással rendelkeznek. A tömbbiztosítás a közös tulajdonra és a lakására is vonatkozik, kivéve a lakásban lévő ingóságra valamint nem érvényes baleset és felelősség biztosításra.
Tehát amennyiben az ingóságokra, beleset ill. felelősség biztosítással is szeretne rendelkezni, ez minden esetben a saját döntés körébe tartozik.

Eladható-e a lakás, ha a lakásszövetkezet vagy társasház valamilyen felújítási vagy korszerűsítési hitelt vesz fel?
Igen. Ez esetben az új tulajdonos fizeti tovább a hitel miatt megemelt közös költséget.

Mi a társasház és a lakásszövetkezet közötti fontosabb különbség?

A LAKÁSSZÖVETKEZET:
A lakásszövetkezet abban különbözik a társasháztól, hogy van saját vagyona és jogi személy. A lakásszövetkezetnél ugyanis osztatlan közös tulajdonban van a telek és minden közös használatú helyiség, mindezek a lakásszövetkezet tulajdonát képezik, sőt lakás is állhat szövetkezeti tulajdonban (Ilyenkor a tagnak csak használati joga van).
A lakásszövetkezet alapvető feladata, hogy működtesse a fennhatósága alá tartozó házakat. Emellett vállalkozási tevékenységet is folytathat, de akár új lakásokat is építhet, de ilyenkor a profitot az alaptevékenységbe kell visszaforgatni. A lakásfenntartás, működtetés nonprofit tevékenység!

A TÁRSASHÁZ:
Társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon az ún. társasházi alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség külön tulajdonba került.
A közös tulajdon részei különösen: az épület tartószerkezetei, a tartószerkezet részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló egyéb épületrészek, épület berendezés és vagyontárgy közös tulajdonba tartozik.
A társasház sajátos, önálló, de korlátozott körben elismert jogalany.
A társasházat terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak általában tulajdoni hányaduk szerint felelnek.

?